<<< Előzmények

1. A PROJEKT CÉLJA, INDOKOLTSÁGA, ELŐNYEI

A projekt célterületén, az Észak-magyarországi régióban működnek olyan ipari tevékenységek, amelyek technológiai sajátosságaikból eredően hulladékok keletkezését eredményezik. E hulladékok egy részét, amelyek a környezetvédelmi állami jogi szabályozás szerint nem minősülnek veszélyesnek, a hulladék tulajdonosa igyekszik hasznosítani, a hulladékoknak azon köre, azonban, amelyek a szabályok szerint veszélyesnek minősülnek, veszélyes-hulladék lerakókba kerülnek. Ez a kezelési mód a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerek szerint megengedett, ugyanakkor folyamatos környezeti terhelést okoz hosszú távon. Az EU országaiban kezdeti fázisban vannak azok a törekvések, melyek alapján rövidesen várható a hulladékkezelés szabályozásának olyan módosítása, amely nem fogja lehetővé tenni a tárolást, tehát a hulladékképződést eredményező technológia működtetője és tulajdonosa kötelezve lesz az ártalmatlanításra. Ennek alapján a projekt elébe megy a szabályozásnak. Egyébként a hulladék tulajdonosának ma is jelentős költséget okoz a tárolási megoldás, minthogy permanens módszerről van szó.

A projekt általános célja azoknak a veszélyesnek minősülő szilárd hulladékok körének a feltárása, amelyek kísérőanyag-tartalmuk kinyerése, és/vagy a veszélyességet okozó tulajdonságuk megszüntetésével környezetbarát termékké alakíthatók.
A projekt konkrét célja a K+F munkában részt vevő kutatóhelyek és szakemberek eddigi tapasztalataira és felméréseire alapozva az energetikai iparban keletkező pernyék és a kohászati, elsősorban az acélkohászati poroknak a bemutatott filozófia szerinti ártalmatlanítása.
A projekt alapvető célja kettős: első fázisban, a projekt keretében olyan műszaki megoldásokra törekszünk, amelyek a vizsgált hulladékok veszélyességet okozó tulajdonságainak megszüntetését eredményezik, míg a második fázisban a veszélyességet megszüntető műszaki megoldások eredményeként létrejövő, keletkező termékek hasznosítási, értékesítési lehetőségeit fogjuk kidolgozni.

A projekt megvalósításának indoka:

A projekt tárgyát képező veszélyes hulladékokat jelenleg a megye két veszélyes hulladéklerakójában tárolják, a szuhogyi lerakó tevékenységének 90 %-át pl. a vaskohászati porok tárolása köti le. A projekt megvalósulásával a tároló kapacitások jelentős hányadának felszabadítása válik lehetővé, hozzáférhetővé téve más, egyéb módon nem kezelhető hulladékok tárolására. A vizsgált hulladékok veszélyességének megszüntetésével, és hasznosanyag-tartalmuk kinyerésével új piaci szegmens jelenik meg az érintett vállalatok tevékenységi körében, illetve a kidolgozásra kerülő ipari technológia megvalósításával új technológia, új termék jelenik meg a régióban. A végső gazdasági eredmény és előny, hogy a jelenleg költséget okozó hulladékból jelentős hozzáadott értéket képviselő termék keletkezik.

A projekt megvalósítása során a bemutatott hátrányos helyzetű régió következő ipari tevékenységének hulladékait vizsgáljuk. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két acélipari vállalat működik villamos ívkemencés olvasztó technológiával. Az alapanyagként felhasznált acélhulladék tulajdonságaiból következően a gyártás során keletkező és leválasztott szállópor jelentős hányadban tartalmaz különféle vegyületek formájában fémeket, így pl. cinket, ólmot, vasat, rezet, ezüstöt, stb. Ugyancsak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolc térségében folyik egy amortizációs acélhulladékok kezelésére szolgáló schredder telepítése. Ennek a berendezésnek a nem vas fémes mellékterméke, hulladéka a feldolgozott anyagok természetéből adódóan ugyancsak jelentős mennyiségben tartalmazhat veszélyességet okozó kísérőket.
Természetesen a projekt kidolgozása során a cél, hogy az itt be nem mutatott, de a projekt futása során ismertté váló, hasonló gondokat okozó anyagokat is bevonjuk a vizsgálati körbe, továbbá vizsgáljuk a hasonló tulajdonságú, de egynemű, ezért egyszerű reciklálási technológiákkal való kapcsolódás lehetőségeit.

A K+F munka az innovációs folyamat teljes kiépülésében három részből áll, amiből ez a projekt kettő fázis megvalósítását tervezi.

I. Előkészítő K+F fázis:

A magyarországi erőművekben, hulladékégető művekben, másodlagos energiahordozót feldolgozó hulladékégetővel kombinált erőművekben, amortizációs acélhulladékot feldolgozó előkészítőművekben, acélművekben képződő pernyék, porok, nemfémes hulladékok körének felderítése, a képződő mennyiség és ezen anyagok kémiai összetételének, az ártalmatlanítás, illetve hasznosítás szempontjából egyéb lényeges tulajdonságaik meghatározása, feltárása.
A kémiai összetétel alapul vételével mindazon fizikai-kémiai, elsősorban termodinamikai törvényszerűségek összefoglalása és az adott körülményekre való alkalmazhatóságának vizsgálata, amelyek alapján a vizsgált anyagok feldolgozásának technologizálása valószínűsíthető. A vizsgálati eredmények alapján történik a K+F munka tervének összeállítása.

II. Kutatási, fejlesztési fázis:

Az 1. fázis eredményeire alapozva meghatározandók azok az alaptechnológiai módszerek, amelyekre vonatkozóan a kutatások megtervezhetők. Az eddig meglévő ismeretek alapján a számításba jöhető négy hulladékkezelési módszer közül kettőre kell ebben a fázisban koncentrálni:

II.a. Nagyhőmérsékletű extraktív technológia alkalmazása:
Az 1. pontban bemutatott veszélyes hulladékok megjelenési formája eltérő. Az eltérő tulajdonságokból eredő, különféle kezelési eljárásokat igénylő műveletek egységesítésére olyan termikus olvasztó eljárások elemzése, melyek azonos (pl. oxid) vegyülettípusú terméket eredményeznek, melyek fémesítése azonos eljárással végezhető.

II.a. Hidrometallurgiai technológia alkalmazása:
Ez a módszer reduktív kémiai oldás útján, az oldószer megfelelő megválasztásával képes a hulladékok veszélyességét okozó fém kísérő elemek oldására, vagy részleges szelektív oldására.  Az így képződött koncentrált kísérőanyag tartalmú oldatok kezelési eljárásainak kidolgozása a fémek kinyerésére, amelyek tőzsdei áruként értékesíthetők

A fázis zárásaként kutatási-fejlesztési tanulmány készül, a technológia kidolgozásának előkészítésére és megalapozására, disszeminációs célzattal.

Résztvevő szervezetek >>>